Celtic Woman: A hang
Hallom a szélben a hangod
És hallom, ahogy nevemet szólítod
Figyelj, gyermekem„ - szólsz nekem
„Én vagyok a történeted hangja
Ne félj, jöjj s kövess,
Válaszolj hívásomra s felszabadítalak.„
Én vagyok a hang a szélben és a szakadó esőben,
Én vagyok az éhséged s fájdalmad hangja,
Én vagyok a hang mely örökké hív téged,
Én vagyok a hang mely megmarad.
Én vagyok a hang a földeken mikor a nyár tovaszáll,
A levelek tánca, mikor az őszi szellő fúj,
Nem alszom a hosszú téli fagyon sem át,
Én vagyok az erő mely tavasszal az egekbe nyúl.
Én vagyok a múlt hangja mely veled marad,
Átitatva a bánatommal és mezeim vérével,
Én vagyok a jövő hangja, add át békédet,
Add át békédet, s a sebeim begyógyulnak majd.
Én vagyok a hang a szélben és a szakadó esőben,
Én vagyok az éhséged s fájdalmad hangja,
Én vagyok a hang mely örökké hív téged,
Én vagyok a hang mely megmarad.
Én vagyok a múlt hangja mely veled marad,
Én vagyok az éhséged s fájdalmad hangja,
Én vagyok a jövő hangja,
Én vagyok a hang, én vagyok a hang,
Én vagyok a hang, én vagyok a hang,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése